Sziasztoook! :)
Hát ahogy azt valószínűleg vártatok nem egy újabb résszel jelentkezem! :(
A blogot befejezem... Mármint nem teljesen, csak a blogspoton. A történet wattpadon folytatódik!
Sajnálom, hogy nem itt, de én a Half a Heart-ra szeretnék koncentrálni, inkább.
Remélem ez nem veszi el a kedveteket a történet olvasásától, de azt is megértem.
Ott még csak a prológus van kirakva, de holnap érkezik az első rész, viszont ott rövidebbek lesznek. Blogspoton pedig titkosítom.
Sajnálom:(
Puszi, Sophie❤

1. rész- Miért csinálja ezt velem?

-Mivan? Minek akarsz te Londonba menni?

-Azért, mert túl akarok lépni Richen, Marian és a többieken!

-Mennyi időre?

-Nem tudom.

-Miattam menjél! Beszélj a bátyáddal, pakolj össze!

-Köszönöm, imádlak!

Amint visszaértem az emeletre egyből pakolni kezdtem. Rövidgatyát, trikókat, egyberuhákat raktam el, közben pedig hívtam Louist, aki persze nem vette fel. Utána jött Harry.

-Igen?

-Szia Harry, Ab vagyok!

-Heeey! Szia Ab! Miújság?

-Hát. Az van, hogy két óra múlva indul a gépem Londonba, és ki kéne jönni elém a reptérre. A drága bátyám pedig nem veszi föl a telefont és te jutottál eszembe!

-Mi történt? Miért jössz?

-Mindent elmesélek ha odaértem! Akkor ki tudsz jönni elém?

-Persze! Ötre ott vagyok!

-Köszönöm, szia!

-Szia Ab!

A pakolással kész voltam- két óriási bőröndöt telítettem meg-, a jegyem le volt foglalva, de amíg a reptérre kellett indulnom volt másfél órám. Úgy döntöttem, hogy azt a családommal fogom tölteni, mostanában úgyis elhanyagoltam őket. Lementem a lépcsőn és a nappaliba érve láttam, hogy a kisebbik ikrek a földön játszanak. Igen kisebbik ikrek. Jó sokan vagyunk testvérek. Anya első házasságából van Louis, Fizzy, a nagyobbik ikrek- Daisy és Phobe-, illetve én. Az új férjétől- Dantől- pedig a kisebbik ikrek Ernest és Doris. Minden testvéremet ugyan annyira imádok anyukámmal és a névelő apukámmal együtt.

-Sziasztok Manók!- nyomtam egy puszit a fejükre.

-Ab? Téged látni is lehet?- sétált be Dan az ikrek kajájával.

-Haha. Megyek Londonba!

-Igen, mondta Jay. Örülök neki!

-Annak, hogy elmegyek?

-Dehogy is! Annak, hogy túllépsz! A srácok biztos segítenek benne!

-Az biztos!

-Annyit kérek vigyázz magadra!

-Vigyázni fogok! Segítsek?

-Kérlek!

-Az enyém Doris, ő nem maszatol annyira!- fogtam a kezembe a húgomat és elkezdtem adni neki a répapürét. Közben Daisy és Phoebe is hazaértek a barátnőiktől, kicsit sírtak mikor mondtam, hogy elmegyek, de megígértem, hogy, majd meglátogatjuk őket mind a ketten Louval. Fizzy a szobájából támojgott le, és meglepődött mikor engem látott mosolyogva. Azonnal a szobájába rángatott, hogy mondjak el mindent, én pedig így tettem. Talán minden testvérem közül Louis után- persze- ő az aki a legközelebb áll hozzám. Mindent elmondunk egymásnak, ez most sem volt másképp. Akkor vettük észre magunkat, mikor anyu kopogott, hogy indulni kéne a reptérre. Mindkét ikerpártól elbúcsúztam- mert nagyon hiányozni fognak-, a húgom és a szüleim pedig kikísértek. Mikor bemondták, hogy a londoni járat uzasainak el kell kezdenie a beszállást egy utolsó ölelés után elindultam. A jegyem persze az első osztályra szólt, de nem foglalkoztam vele. Engem az ilyen dolgok nem hatnak meg, hogy elsőként vagy esetleg utolsóként válasszak a szőrös pudingok közül egyet. A fülembe dugtam a fülhallgatóm és a kedvenc előadómat indítottam el, Ed Sheerant. Egyszerűen imádom a hangját, annyira gyönyörű! Az út nem volt több fél óránál és elsőként hagyhattam el a gépet. A bőröndjeimet megkerestem és a tömegben egyből kiszúrtam a hosszú lábakat. A kapucniból kilógó göndör tincseket. Tudtam, hogy ő az, így egyből felé indultam.

-Szia Ab!

-Szia Harry!

-Indulhatunk? Nem akarom, hogy felismerjenek!

-Ahha! Köszönöm, hogy kijöttél értem!

-Ugyan, semmiség! A többieknek is meglepetés leszel!

-Hogy érted?

-Mindenki a közös házban van!

-Igen?

-Ahha! Kis összejövetel! Üvegezés, ivászat, pizza.

-Értem.

-Na! Most viszont te mesélj! Hogy kerülsz ide?

-Hát jöttem. Hiányoztatok!

-Te is nekünk, de nem hiszek neked! Tudom, hogy valami nem okés. Szóval?

-Tudod volt a barátom, Rich.

-Igen, igen. Az a tenyérbemászó seggfej. De várj... Hogy érted, hogy volt?

-Ha hagynád, hogy elmondjam.... Szóval. A bankett éjszakáján megtörtént köztünk Az a dolog. Nekem ez volt az első, meg minden. Aztán reggel felébredtünk és azt mondja, már nem szeret szakítsunk. Ja! Meghogy van egy másik csaj, akinek Maria a neve. A volt legjobb barátnőm. Szóval ez van. Szívás az élet, nem?

-Kinyírom ezt az idiótát! Hogy volt képes?

-Harry! Nyugi! Én csak azt bánom, hogy neki adtam valamit amit soha nem kapok vissza....

-Hát biztos, hogy nem. De itt vagyok neked én, hogy elfeledtessem veled! Szóval. Éjjel velem alszol, Cica?

-Harry akkora hülye vagy! Még aludni sem alszok veled!- utasítottam vissza, ami nagyon nehezemre esett, mivel Hazz soha nem volt nekem közömbös. Egyszer régen csókolóztunk, de akkor mind a ketten részegek voltunk, és megbeszéltük, hogy ugyan úgy barátok maradunk. Harry az én legjobb barátom.

-Hát te tudod... De szerintem te vagy az egyedüli aki vissza utasítja Harry Stylest!

-Hát ez van, ezt kell szeretni, Harry!

-Meg gondolom Louis úgysem enged el!

-Valószínű. Na! Mit kell tudni a többiekről? Szilveszterkor találkoztunk utoljára!

-Hát én élem a szingli életem, várok rád!

-Ja, jólvan, persze! Veled egy csomót beszéltem!

-Akkor. Louis és El együtt vannak, viszont a bátyád mostanában eléggé el van kenődve Zayn miatt.

-Nem csodálom, legjobb barátok voltak. De vele is sokat beszélek.

-Liam és Sophia imádják egymást, el sem tudnak szakadni egymástól. Niall pedig az én szingli társam.

-Nektek is csak várnotok kell!

-De meddig? Tudod mennyi ideje nem voltam nővel?! Lassan öt hónapja!

-Jesszus Harry! Jól vagy? Nem is tudom hogy bírod ki!- néztem rá tettetett felháborodással.

-Nem vagy vicces! Itt vagyunk! Ezt a beszélgetést majd befejezzük!

-Ugye nem a nemi életedről akarsz beszélni?

-Neeem. Tanácsot szeretnék majd kérni, de ráér!

-Okés! Figyelj! A bőröndöket először hagyjuk kinn, hadd legyek meglepetés!

-Jólvan!

Hazz ment elől, én pedig utána.

-Sziasztooook! Megjöttem!

-Merre voltál Harry?- hallottam meg a bátyám hangját kozeledni- El sem tudtuk képzelni, hogy.... Ab?! Te mégis mit keresel itt?!

-Szia Louis!- öleltem meg.

-Hogyhogy itt vagy!- fúrta a fejét a vállalmba.

-Meglepetés!- motyogtam, miközben arcomat a mellkasába temettem.

-Miért nem engem hívtál?

-Nem vetted fel a telefont!

-Tényleg!- vette elő a zsebéből- Bocsi! Na de mesélj! Miért jöttél?

-Nem beszélhetnénk meg később?

-Holnap nem úszod meg! Na de most gyere beljebb! A többiek benn vannak!

-Már itt!- mondták és mind a ketten a nyakamba ugrottak.

-Sziasztok srácok!

-Hiányoztál Kis csaj! Meddig maradsz?- vigyorgott egyfolytában Niall.

-Amíg rendbe nen jön az életem.

-Mert mi a baj?

-Holnap elmondom! Sziasztok lányok!- öleltem meg Eleanort és Sophiát.

-Szavadon fogunk! De akkor gyere igaz vagy bátorozni!

-Okés! Ivós?

-Az, de neked nem muszáj!- húzott magához a bátyám.

-Tudom, hogy nem megoldás, de felejteni szeretnék.

-Akkor mértékkel! De egyre jobban érdekel miért vagy itt!

-Annyi nem elég, hogy hiányoztál?

-Te is nekem! De tudom, hogy van valami amit nem mondassz el!

-Ahh! Menjünk ki az udvarra! Nem akarom a többiek előtt!

-Gyere!

Sikerült úgy kimennünk, hogy a többiek nem vették észre. Leültem a medence szélére a lábamat belelógattam és úgy néztem magam elé.

-Ugye tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz?

-Persze. Szóval...- kezdtem bele és mindent elmondtam neki. Nyugodtan végig hallgatta az egészet, majd idegesen pattant fel.

-Hogy tehette veled ezt az az idióta?! Odamegyek és addig ütöm amíg eszméleténél van!

-Louis! Erre semmi szükség! Azért jöttem, hogy elfelejtsem.

-Rendben. Nálam fogsz lakni!

-Oké. De csak és kizárólag addig amíg nem találok munkát!

-Nem. Ott az óriási villám, nem mész te sehova!

-Oké, oké!

-És anyuékkal mi van?

-Semmi különös, megvannak!

-A kicsik is?

-Mindenki! Csak nekik is hiányzik a szupersztár!- böktem a hasába.

-Haha. A szupersztárnak is hiányoznak, hidd el! Nemsokára hazamegyünk!

-Oké!

-Gyere Kis csaj, menjünk be! Este elmegyünk bulizni?

-Ahha!

-Szupi!

-De majd át kell öltöznöm!

-Jajj!- kezdett el lányos hangon beszélni- egy tincs nem jó oldalon van a hajadban, Csajszii! Most nem is szólok hozzád! Meg a gatyád is! Ez múlt héten volt divat, fujj!

-Louis annyira hülye vagy!- röhögtem egyfolytában.

-Akkor holnap el is viszem vásárolni!- hallottuk meg El hangját.

-Nem adom!

-Louis holnap úgyis stúdióztok, az esti koncerten pedig ott leszünk!

-Oké...

-De gyertek be, mindenki rátok vár!

-Jövünk!

Felálltunk a medence mellől és mind a hárman besétáltunk. Harry és Niall között foglaltam helyet, és vártam, hogy kezdjük. Louis pörgetett először, nálam állt meg.

-Hugica! Felelsz vagy mersz?

-Bátyuska! Felelek!

-Haha. Szóval. Harryvel vagy Niallel mennél el inkább egy romantikus vacsira?

-Hát... Nem tudom. Niallel jókat lehet vacsizni, Harry perverzsége pedig már néha frusztrál. Mind a kettőjükkel elmennék vacsizni, de nem romantikusra. Most úgy érzem hányok tőle!

-Mármint valamelyikünktől vagy a romantikától?- nézett rám a Szöszi.

-Hülye! Egyértelmű, hogy a romantikától!

-De nem pasid van?

-Szakítottunk. Erről nem akarok többet beszélni.

-Oké.

-Én pörgetek!- hajoltam oda az üveghez ami Sophiánál állt meg.

-Merek!

-Oké. Akkor Drágám, ruhákat le, az utca végéig fuss el meg vissza!

-Ezt nem gondoltad komolyan!

-Dede! Szeretlek!

-Ahh! Ezt visszakapod!

Felállt, levette a ruháit és elindult kifele, mi pedig utána indultunk. Ő teljesítette a feladatot, mi pedig végigröhögtük. Lihegve visszaért és a nappaliba mentünk. Nagyon sokáig játszottunk, mindenkire sor került, de rám az első kör óta egyszer sem, és én ennek nagyon is örültem. De nem úsztam meg. A következő kör az enyém volt.

-Ab! Felelsz vagy mersz?

-Merek!- vigyorogtam Niallre.

-Szívd ki Harry nyakát!

-Mi? Nem. Biztos, hogy nem!

-De.

-De nem!

-Akkor csókold meg!

-Nem.

-De.

-Nem.

-De.

-Nem.

-Nem.

-De- vágtam rá és abban a pillanatban rájöttem, hogy mit is mondtam.

-Hahaha.

-Nem fogok a bátyám előtt sem csókolózni a legjobb barátjával sem pedig a nyakát szívogatni.

-Ab engem nem zavar! Harry jó pasid lenne!

-Hát ezt nem hiszem el! Valaki?

-Ab ezt nem úszod meg!- vigyorgott rám El és Sophia is.

-Harry?

-Én megmondtam a kocsiban a véleményem!

-Kikészítetek!

-Csajszi! Legalább választhatsz, hogy melyiket akarod!

Nos... Soha nem gondoltam volna, hogy Harryt józanul neg fogom csókolni. De ha mégis, nem most. Nem akarok vele kényszerből csókolózni. Csak akkor ha ő is akarja.

-Ezután átöltözök és elmegyünk bulizni!

-Miért? Hogy ott folytassátok amit itt elkezdtek?- vigyorgott rám a bátyám.

-Csakis!

Nagy levegőt vettem észre Hazz ölébe öltem. Egyik lábamat a masik oldalra hajítottam és lovagló ülésben ültem a lábain. Kezeit a derekam köré, én pedig miközben a nyakához hajoltam a hajába túrtam.

-Ha tudnád, hogy azóta a csók óta erre várok!- mormolta a fülembe miközben a bőrébe haraptam.

Nem is foglalkoztam vele, csak folytattam amit elkezdtem. Eléggé megijedtem mikor a lábai között megéreztem a férfiasságát és közben egyre jobban szorította a csípőmet.

-Hát Styles, azt hittem ennél azért tovább bírod!- suttogtam a fülembe.

-Szállj le rólam!

-Miért?

-Abigal! Azt mondtam, hogy szállj le a faszomról!

-Oké...

-Annyit mondok, hogy ezt még visszakapod!

-Gyerekek menjetek már szobára!

-Szerintem oda csak Harrynek kell!- vigyorogtam rá és hagytam, hogy elmenjen.

Visszaültem a helyemre és a többiekre mosolyogtam.

-Miért érzem úgy, hogy eddig már volt köztetek valami?

-Attól függ mi számít valaminek. De hagyjuk! Akkor elmegyünk valahova?

-El!

-Akkor átöltözök. Behozom a bőröndöm.

-Itt a kulcs!- hallottam meg Harry hangját.

-Mivan Harry? Ennyi volt?

-Igen. Ne hidd azt, hogy annyira jó vagy!

-Nem hiszek én semmit!

-Jó a nyakad, Harry!- röhögött fel Liam.

-Hogy te mennyire vicces vagy! Abigal ezt vissza fogja kapni!

-Most meg kéne ijdenem?

-Menj a bőröndödért!

-Csak mert ilyen szépen kérsz!

Kimentem a kocsihoz és közben azon gondolkoztam, hogy komolyan nem értem Harryt. Eddig is szoktuk egymást szívatni, flörtölni szoktunk, meg minden. Eddig azért a nyakát nem szívtam ki, de ez volt a feladat. És ahogy a testemre reagált, azért sok mindent elárult. De akkor miért volt velem ilyen visszautasító? Nem értem ezt a srácot, de azt mondta visszakapom. Lehet, hogy a buliban? De ha ott bármit is csinál, nem biztos, hogy komolyan gondolja, mert ha részeg akkor nagyon hülye.

Visszamentem a házba és miután a srácok megmondták, hogy El és Sophia felment készülődni utánuk mentem.

-Najó Ab! Mi volt az ott lenn?!- támadtak le egyből.

-Teljesítettem az általatok feladott feladatot.

-Hát nem gondolod, hogy egy kicsit túlteljesítetted?

-Miért mondjátok ezt?

-Mert Harry nem olyan, hogy annyitól csak úgy felizgulna, hogy kiszívod a nyakát!

-Gyenge!

-Ezt te sem gondoltad komolyan!

-Jó vele egy kicsit játszadozni.

-Ab! Nem akarok semmit mondani, de csak addig játszadozz amíg el nem fogy a türelme!

-Mire gondolsz ezzel?

-Baszd meg Abigal! Szerinted Harryből miért váltottál ki ilyen reakciót? Szerinted miért ő ment ki érted??

-Mert Louis nem vette fel.

-Abigal. Arany Abigal! Annyira naiv vagy!

-Mire gondolsz?

-Idővel rájössz, Drágám!

-Agrhhh! Felöltözök. Ti tudjátok mit vesztek fel?

-Ahha! Te?

-Sejtésem van- vettem ki a bőröndömből egy bőr ruhát, ami a fenekemet alighogy takarta.

-Csajszi! Most figyelmeztettelek!

-Tudom. De mivel nem igazán értem mit akarsz mondani, nem fogok úgy viselkedni, mint egy szűz kislány.

-Igazad van...

-De holnap ugye megyünk vásárolni?

-Megyünk ám!

-Szupi! Ehez kell smink? - kérdeztem már a ruhámban.

-Nem. Natúr.

-Oké.

-Amúgy ide költözöl véglegesen?

-Nem tudom... Van egy érettségim, egy sminkes diplomám, és fodrász diplomám. Na? Mit csináljak?

-A srácok fodrásza felmondott.

-Igen?

-Ahha.

-Akkor majd megkérdezem Louist, aztán meglátjuk.

-Pontosan!

Mindannyian elkészültünk és lementünk a srácokhoz.

-Abigal.... Biztos, hogy ezt akarod felvenni?- nézett rám Liam.

-Hát... Ahha...?

-Te tudod. De akkor mindig melletted kell lennie valakinek!- mondta óvóan Louis.

-Értettem, apuci! Harry?

-Igen?

-Megtennéd, hogy velem maradsz az este?

-Nekem kell egy nő éjszakára! Gondolom te nem leszel.

-Nem hiszem. De miért vagy ilyen köcsög velem?

-Nem vagyok köcsög.

-De Harry, az vagy! Induljunk!

Megérkeztek a "rendelt taxik" amik a Funky Buddhához szállítottak minket. Megvettük a belepőket, kaptunk karszalagot és a VIP részleghez indultunk. Egy boxba ültünk le, és Louis Harryvel együtt elment alkoholért. Hét tequilával és ugyan ennyi koktéllal értek vissza. Mindneki lehúzta a röviditalt, és mi a lányokkal együtt táncolni indultunk. Jó sok számot végig tomboltunk mikor Louis és Liam odajöttek hozzánk, hogy a barátnőikkel táncoljanak. Akkor lepődtem meg igazán mikor az én derekamra is két kéz fonódott.

-Ugye tudod, hogy amit csináltál velem azt visszakapod?

-Harry! Nem csináltam semmit, csak a feladatot teljesítettem!

-A csípőd pedig csak véletlenül mozgott, mi?

-Valahogy közelebb kellett hajolnom hozzád. De akkor ígérem, ezentúl hozzád sem érek. És akkor most kérlek engedj el!

-Mi? Nem! Nem akarok távol lenni tőled!

-Akkor ne engem hibáztass azért, hogy ezt váltom ki belőled!- néztem a szemébe, mikor a térdeim összerogytak.

-Ab! Jól vagy?

-Nem tudom. Kicsit szédülök.

-Gyere, menjünk ki!

-Nem kell! Jól vagyok!

-Biztos?

-Ahha! Hogy értetted azt, hogy nem akarsz tőlem távol lenni?

-Ahogy mondtam. Szeretek veled lenni!

-Én is. Azt hiszem te vagy a legjobb barátom!

-És... Mi van akkor ha nekem te nem vagy barátom?

-Miért? Haragszol rám valani miatt?

-Nem Abigal. Még mindig nem érted, de hagyjuk is!

-Ne hagyjuk Harry!

-Figyelj, hiába mondok bármit, azt mondtad barátodként szeretsz és kész.

-Most már komolyan azt kérdezem MI VAN?

-Holnap megbeszeljük!- nyomott egy puszit a fejemre. Niall és egy lány jött oda hozzánk- mivel mi közben már a helyünkre mentünk- és leültek. A csaj Niall ölébe huppant le és majdenm lenyelte szegény srácot. Látszott rajta, hogy először meglepődött de utána rendesen visszacsókolt.

-Harry!

-Mondjad- hajolt hozzám közelebb, és éreztem a leheletét a nyakamon.

-Nem vagyok jól, kimegyek. Mondd meg Louisnak, hogy hozzá mentem.

-Megyek veled!

-Nem kell! Keress csak valakit magadnak!

-Nem akarok. Te fontosabb vagy!

-Harry... Ahhj mindegy! Csak menjünk!

-Megkeressük először Louist, jó?

-Oké.

A bátyámat és Eleanort a tánctéren találtuk, épp elkerültek egymásban.

-Louis.

-Ummmm. Bocsi, mondjad, Tündérem!- mosolygott rám.

-Nem vagyok jól, Harryvel elmegyünk.

-Jövök, én is!

-Nem kell. Elviszem hozzád, lefektetem.

-MI?- néztünk rá egyszerre

-Nem úgy, perverzkéim. Ágyba dugom és megvárom, hogy elaludjon.

-Biztos?

-Persze, haver! Ne aggódj!

-Oké, de normálisan! Amit ő nem akar, azt nem csinálod!

-Louis! Nem fogom megerőszakolni! Annál jobban szere... Jobban bírom.

-Menjünk már Harry!

-Gyere, induljunk! Sziasztok!

-Sziasztok! Ab reggel találkozunk!

-Okés. Puszi!

Elindultunk kifele, és az ajtóhoz érve láttuk, hogy pont van egy szabad taxi. Beültünk, bediktáltuk a címet és csendben utaztunk. Fejem Harry vállán pihent, ő pedig a derekamat ölelte. Amint a ház elé értünk kiszálltunk, a taxit kifizettük és a kulcsommal bementünk.

-Dőlj le a kanapéra, hozok neked vizet!

-Aranyos vagy, de inkább a szobámba mennék.

-Menjél! Mindjárt utánad megyek!

-Köszönöm!

Felsétáltam a lépcsőn és a szobámba mentem. Igen, van saját szobám, mert sokat szoktam ide jönni- van, hogy csak pár napra- és ilyenkor mindig ezt a szobát használom és az én ízlésem szerint is van berendezve. Levettem magamról a ruhámat meg a cipőmet és egy nyúlott pólót vettem fel meg egy másik alsóneműt, tusolni nem volt erőm. Befeküdtem az óriási ágyamba és vártam Harryre. Nemsokára be is ért egy tálcával a kezében.

-Mit hoztál?

-Mindenfélét. Megengeded?- mutatott az ágyamra, és arra célzott, hogy befeküdhet e mellém.

-Persze! Aludtunk már együtt.

-Oké!

Levetkőzött egy alsógatyára és úgy feküdt be mellém az ágyban.

-Szóval hoztam neked vizet, forró teát, kakaót, fájdalom csillapítót és görcs oldót.

-Mennyi minden! De most teát kérek!

-Parancsolj!- nyomta a kezembe a cseszer- Vigyázz, meleg!

-Oké. Csendben feküdtünk az ágyban, fejem a mellkasán pihent, ő pedig a hajamat simogatta.

-Annyira szép hajad van!

-Köszönöm!

-És annyira szeretem az illatát! Milyen illatú? Kókusz? Narancs? Fahéj? Vanília?

-Kakaóbabos kókuszos.

-Annyira jó!

-Harry... Szeretnék veled valamit tisztázni.

-Mondjad!

-Szóval a klubban majdnem azt mondtad, higy szeretsz. És most is ennyire törődsz velem, ahelyett, hogy élveznéd az estét. Köszönök mindent!

-Nagyon szívesen Ab! De nem kell megköszönnöd! Azért van, mert úgy érzem... Kezdek beléd zúgni...

-Hogy mondod?

-Komolyan mondom Ab. Egyszerűen... Annyira fantasztikus vagy, és annyira gyönyörű!

-Azt hiszem én is kezdek beléd zúgni!

-Akkor legyen az, hogy zúgunk együtt tovább, aztán majd meglátjuk mi lesz.

-Zúgunk együtt tovább? Mi van Harry? Ez a csajozós dumád?- nevettem fel.

-Haha, nem. Most találtam ki. Kezdjük azzal a közös zúgást, hogy holnap elmegyünk vacsizni?

-Koncertetek lesz, tökfej!

-Utána. Kérleeek!

-Okés. És Louis...?

-Már említettem neki. Azt mondta segít amiben csak tud.

-Értem, szuper.

-Ab! Bízol bennem?

-Igen, miért?- kérdeztem, de ebben a pillanatban már le is csapott az ajkaimra.

Halihooo :)

Itt is van az első rész! 

A következő lét hétben nyaralás miatt nem tudok új részeket kirakni, de amint onnan hazaértem a részek rendszeresek lesznek! ;)

Jó olvasást, puszi Sohie❤